A közlemény szerint a JANAF tartósan és következetesen visszaélésszerű árazási gyakorlatot folytat, amelyet objektív indokok nem támasztanak alá.

A JANAF az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után - annak ellenére, hogy a Mol-csoport által megrendelt mennyiség a másfélszeresére nőtt - jelentősen, közel kétszeresére emelte díját, és ezt a "túlzott árszintet" a következő években is fenntartotta. Már négy éve nem ad megalapozott indoklást a díjemelésekre, és továbbra is megtagadja az árazás alapjául szolgáló költségtényezőkre vagy módszertanra vonatkozó információk közzétételét - írta a Mol.

A horvátországi tranzitdíj fajlagosan jelenleg több mint háromszor magasabb, mint amit a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL vezeték üzemeltetője felszámol. Fajlagosan közel kétszer olyan drága, mint amennyit a Mol-csoport az ukrán szakaszon, háborús övezeten keresztül húzódó Barátság vezetékszakasz használatáért fizet. Egyúttal jelentősen meghaladja az európai kőolajszállító csővezetékek árait is, amelyeknek műszaki és gazdasági feltételei nagyon hasonlóak a JANAF-éhoz. A hasonló kihasználtságokkal működő szlovákiai csővezeték díja fajlagosan négyszer, a magyaré háromszor, míg fehéroroszországi vezeték díja hétszer alacsonyabb, mint a JANAF-é - ismertették a közleményben.

A JANAF az uniós versenyjog szerint monopol piaci erővel rendelkezik a kőolaj Magyarország és Szlovákia szárazföldi finomítóiba történő szállításának piacán. Az uniós versenyjog piaci erővel való visszaélésként sorolja fel a tisztességtelen vételi vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen kereskedelmi feltételek előírását.

A Mol és a Slovnaft állítása szerint a JANAF által előírt díjemelések a költségeihez képest túlzottak és objektíven nem indokolhatók. Magatartásával kihasználja az Oroszország ukrajnai inváziója által biztosított előnyöket, ideértve a Barátság vezeték jelenlegi működésképtelenségét is. Ez károsítja a fogyasztókat és veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető közép-kelet-európai régióban
- hangsúlyozta a Mol.

A visszaélés gyanúja miatt ezért a Mol és a Slovnaft újabb feljelentést nyújtott be az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál.

A közlemény szerint a visszaélésszerű árképzés mellett az orosz kőolajszállítmányok ügyében is uniós szabályt sért a horvát vállalat. A JANAF továbbra is vonakodik állásfoglalást adni arról, hogy az EU és az Egyesült Államok szankcióinak megfelelő, legális szállítmányokat átengedi-e. A Mol és a Slovnaft ebben az ügyben március elején nyújtott be formális panaszt az Európai Bizottságnak.

A meglévő ellátási problémákat további jogbizonytalansággal súlyosbítja az a tény, hogy a szerződéses folyamat húzódik a JANAF-fal, és a Mol-csoport még mindig nem rendelkezik érvényes szállítási szerződéssel 2026-ra. Egyúttal a tervezett kapacitástesztek sem tudtak elindulni a horvát vállalat miatt - közölte a Mol.