A légicsapás tényét megerősítette az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM), amely azt is közölte, hogy 85 célpontot támadtak, többi között fegyver- és lőszerraktárakat. A végrehajtásért felelő CENTCOM közlése szerint a katonai akcióban részt vett két B-1-B nehézbombázó, amelyeket az Egyesült Államokból vezényeltek a Közel-Keletre.

A várakozások szerint amerikai válaszcsapások sorozata következik, amelyek több napig tartanak majd, és Irán által támogatott fegyveres csoportok ellen irányulnak, amelyek felelősek az október közepe óta mintegy 160, amerikai erők ellen végrehajtott rakéta- és dróntámadásokért.

Joe Biden elnök - pénteken kiadott közleménye szerint - arra utasította az amerikai katonaságot, hogy hajtson végre csapásokat Irakban és Szíriában olyan létesítmények ellen, amelyeket az iráni Iszlám Forradalmi Gárda, valamint a hozzá kapcsolódó fegyveres csoportok amerikai erők elleni támadásokra használnak.

Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust a Közel-Keleten vagy másutt a világon, ugyanakkor aki "árt egy amerikainak, arra válaszolni fogunk".

Lloyd Austin védelmi miniszter a napok óta várt válaszcsapásokkal kapcsolatban még csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a katonai válasz "többrétegű lesz".

Az amerikai katonai megtorló akció válasz a múlt hétvégén Jordánia északkeleti részén, a szíriai határ közelében egy előretolt katonai támaszpontot, a Tower 22-es bázis ért dróntámadásra, amiben három amerikai katona meghalt és több mint 40 megsebesült. A támadásért Irán támogatását élvező iraki fegyveres csoportokat tesznek felelőssé.

A jordániai incidens az amerikai erők ellen sorozatossá vált közel-keleti támadások közül az első volt, amely amerikai katonák halálát okozta. Az amerikai adminisztráció határozott választ ígért. A Fehér Házra komoly politikai és médianyomás helyeződött a támadás utáni napokban, hogy közvetlenül Irán ellen hajtson végre megtorló akciót.