A további gazdasági fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása - vélik az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb statisztikai adatok alapján.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tavaly novemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 677 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az előző havinál, de 45 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A szeptember-novemberi három hónapos időszakban -, amelyet a fő mutatónak, a becsült havi adatokkal szemben - a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 687 ezret tett ki, 70 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma 179 ezer volt tavaly novemberben, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A tavaly szeptember-novemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 177 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: a foglalkoztatás Magyarországon továbbra is magas. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz mérve érdemben növekedett tavaly novemberben, míg az előző hónaphoz viszonyítva kismértékben csökkent, amiben szerepe lehetett a feldolgozóipari gyengélkedésének az alapanyaghiány miatt. A vírus miatt korábban külföldön állásukat elvesztettek jelentős része nem tért vissza, inkább itthon helyezkedtek el. A századvég elemzője kedvezőtlennek tartja ugyanakkor, hogy a 15-24 évesek foglalkoztatása mérséklődött.

A foglalkoztatás emelkedésével a munkanélküliségi ráta is csökkent, a vírus megjelenése előtti minimumát már csak kismértékben haladja meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét egyre nagyobb mértékű a munkaerőhiány, ami egyrészt serkenti a béremelkedést, másrészt azonban gátolhatja a gazdasági növekedést. Így a további fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása - állapította meg Regős Gábor.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 2021-ben 4,0, idén pedig 3,2 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez - tette hozzá.

Az év végére újra elérkezett a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Az újra megjelenő és várhatóan fennmaradó munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt kialakult aggodalmakat is. Várhatóan 2022-t is növekedéssel és erőteljes bérnövekedéssel indíthatja a magyar munkaerőpiac, bár a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac és az extenzív növekedési fázis hamarosan lezárulhat.