A negyedik éve tartó kutatás korábbi feltárásaikor sikerült tisztázni a Kapos mellett állt vár pontos kiterjedését és öt fő építési periódusát, valamint a lelőhely rétegtani szerkezetét. A mostani, július 31-ig zajló ásatáson úgy nyitottak meg szelvényeket, hogy azokból a hiányzó adatokat pótolták – mondta Berta Adrián, az ásatást vezető régész az MTI-nek. Az idei feltáráson több ezer közép- és török kori lelet került felszínre – tette hozzá.
Az eddigi adatok alapján a vár az Anjou-kor végi vagy Zsigmond kor eleji építésekor egy téglalap alaprajzú, 46-szor 27 méteres épület volt, az északi oldalán egy palotaszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. A Zsigmond kor végi, második építési periódusban kaputornyot és a vár déli oldalán egy többszintes palotaszárnyat építettek hozzá. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy függőfolyosót, és feltehetően még egy szintet építettek a palotára, majd végül egy reneszánsz átépítés után – amely időszakot kőfaragvány-töredékek is jelzik –, az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat, amelynek sarkain kerek tornyok állhattak. A Dombai család vára a 16. század elejére összességében egy 55-ször 37 méter alapterületű főúri rezidencia lett. A török korból nagyobb építkezések vagy átalakítások nyomai egyelőre nem ismertek - mondta a régész.
A Dombai család egyébként Csák Istvántól – Csák Máté trencséni tartományúr unokatestvérétől származott – jegyezte meg Berta Adrián. István fia, Péter I. Károly király főlovászmestere volt, aki, miután feltehetően elvesztette az uralkodó kegyeit, a bakonyi birtokai és tíz vára helyett kapta meg Dombót és Nyéket a hozzá tartozó birtokokkal együtt. A Dombai nevet Csák Péter leszármazottai kezdték el használni, közöttük Dombai Pál is, aki Mátyás király főlovászmestere lett, ez volt a család pályájának tetőpontja.
Az ez évi feltáráson bebizonyosodott többek közt az, hogy a keleti falon húzódott függőfolyosót nem pillérek, hanem kőkonzolok tartották. A leletanyag kisebb része a középkorból származik, nagyobb része pedig a későbbi oszmán várkatonaság és a környékbeli népesség kerámia és vas használati tárgyait tartalmazza. Az eddigi ásatási szezonokban többek között előkerült egy feltehetően középkori aranygyűrű és arany fülbevaló, néhány bronz ékszer, egy bronzba foglalt kaurikagyló és egy meglehetősen ritka, középkori templomi füstölő darabjai is.
A szakember beszámolt arról, hogy a romkertet három lépésben tervezik megvalósítani: elsőként a sürgős állagmegóvásra szoruló, nyolc méter magas, dél-keleti pillért kell megerősíteni a két volt szomszédos pillér és a mögötte húzódó palotafal visszaépítésével. A tervek szerint a második ütemben a hasonló magasságú északi-keleti falcsonk megerősítését végzik el, végül a feltárt falszakaszokat magasítják meg úgy, hogy bemutatható legyen az egykori épület alaprajza.
A dombói vár feltárásának eredményeit 2018-ban konferencián, a leletanyag egy részét vándorkiállításon tervezik bemutatni – mondta az ásatás vezetője.