Gulyás Gergely az akcióterv részeként beszélt a háborús propaganda elleni fellépésről.

Kifejtette, fontos a legnagyobb átláthatóság, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá. Emlékeztetett arra, hogy pártok külföldről nem fogadhatnak el forrásokat, ezért ez a rendelkezés csak a médiumokra vonatkozik. Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra.

Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak - mondta a miniszter.

Gulyás Gergely közölte, az igazságügyi miniszter feladata, hogy a szabályozást kidolgozza. Van erre európai uniós szabályozás, de a kormány "annál egy kicsit jogállamibb megoldást" támogat - mondta. Az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire "durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő" szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.

A miniszter közölte, a kormány döntött arról is, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Ismertetése szerint a hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetnie, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül.

Gulyás Gergely közölte, 2024-ben érdemben a bankadó mértéke nem változik; azt minden olyan banknak meg kell fizetnie teljes egészében, amely nem növelte teljes állampapír-állományát. Ezt azzal indokolta, hogy sok bank kihasznált egy kiskaput, amely az állampapír-vásárlásra vonatkozott.

Elmondta, megemelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét és a bankok devizaműveleteire valutaátváltási illetéket vetnek ki; annak érdekében, hogy ezt ne lehessen áthárítani a családokra, 2024-ben a számlavezetési és a kártyahasználati díjra stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra vonatkozóan.

A miniszter azt mondta, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót és a kiskereskedelmi adót nem csökkentik idén, annak mértéke változatlan marad.

Európai és magyar szempontból is helyesnek nevezte a miniszter, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós elnökség kezdetén békemissziót indított. Gulyás Gergely azt mondta, a háborús felekkel történő közvetlen párbeszéd nélkül a béke nem érhető el.

Kijelentette, Európában a nagy országokat háborús propaganda uralja, "valakinek képviselnie kell a vesztesek, az áldozatok, a megcsonkított családok hangját is".

A békéhez elsősorban a nagyhatalmak tudnak hozzájárulni, a magyar miniszterelnök a háborús felekkel történő tárgyalás után ezért utazott Kínába, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon - ismertette.

Magyarország minden olyan országgal szeretne kapcsolatban lenni, amely hozzájárulhat a békéhez, szeretne minden olyan politikai vezetővel beszélni, aki tehet azért, hogy az öldöklés, a háború minél előbb megszűnjön és tűzszünet, béketárgyalás legyen - mondta.

Gulyás Gergely közölte, Magyarország tudja, hol a helye, az unió soros elnökeként is tisztában van azzal, hol a helye, nincs konkrét béketerve, mert azt csak a felekkel együtt lehet kidolgozni. "Abban biztosak vagyunk, hogy a párbeszédhez tűzszünet kell, mert nem reális eredményes tárgyalásokat folytatni mindaddig a békéről, amíg az egymással szemben álló felek ölik egymást a fronton" - fogalmazott.

Hozzátette, sokan kísérik gyanakvással, sőt sokan ellenzik a magyar békemissziót, és Magyarország politikai, jogi és pénzügyi zsarolásnak van kitéve, hogy álljon be a háborút támogatók sorába.

A miniszter szerint nehéz másként tekinteni az Európai Bíróság migrációval kapcsolatban hozott ítéletére, mint zsarolásra. Nincs olyan zsarolás, amely Magyarországot arra kényszeríti, hogy változtasson azon meggyőződésén, hogy minden politikai lépéssel a háború végét kell szolgálni - hangoztatta.

Értékelése szerint az elhúzódó háború rendkívüli veszélyeket rejt Európa egészére és Magyarországra nézve is. A háború árát életekben elsősorban az oroszok és az ukránok fizetik meg. De az ukrán hadseregben magyarok is szolgálnak, tehát Magyarország azon országok közé tartozik, amelynek veszteségei nem csupán a gazdaság területén vannak, de emberéletekben is kifejezhető - mondta.

Hozzátette: a háború gazdasági árát egész Európa megfizeti a közvetlen támogatásokban, de a háború hatással van az inflációra és a gazdasági növekedésre is.

A kormány továbbra is arra szólítja fel az energetikai vállalatokat, hogy tartsák be azt a megállapodást, amely szerint a környező országok átlagáránál többet a magyar családok sem fizethetnek az üzemanyagért - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely azt mondta, az áprilisi, májusi helyzethez képest sikerült érdemben letörni az üzemanyagárakat: a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében 30 forinttal tankolhat olcsóbban az áprilisi csúcshoz képest.

Ugyanakkor - tette hozzá - a múlt heti KSH-átlagárak szerint a benzin 4, a gázolaj pedig 10 forinttal volt drágább Magyarországon, mint ami a szomszédos országok átlaga. Ezért a kormány lépéseket vár az üzemanyag-kereskedőktől, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntethessék - közölte.