Magyarország eredendően mezőgazdasági ország – mondta el a Darányi Ignác-terv hétfői bemutatásakor Orbán Viktor. A miniszterelnök a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramja kapcsán úgy fogalmazott: Magyarország akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága. Az ipar, a többi gazdasági szektor nem a vidékfejlesztés rovására kell, hogy megvalósuljon, ha így tennénk, az ország érdeke ellen tennénk – tette hozzá.

Kisemmizettek

Benne van a génjeinkben a magyar föld szeretete és tisztelete. Mi azt is tudjuk, hogy minden nemzetnek van szülőföldje, egyetlen hazánk van, ezért hívjuk anyaföldnek – mondta a kormányfő, aki szerint azért érezhette magát a diktatúra évtizedeiben kisemmizettnek mindenki, mert legfeljebb háztájija lehetett.

– A válságtüneteket nem kell sorolnom. Ha tömören kellene összefoglalnom: a terv a vidéki minőségi élet megteremtésére irányul, arra, hogy jó gazdaként adja meg a nagyvárosi élet kényelmét is jelentő életet, az egészséges ivóvizet, kikapcsolódást, feltöltődést nyújtó környezetet, korszerű szolgáltatást. A Darányi-terv megvalósítható keretet kínál – húzta alá Orbán.

Kiénekelni a sajtot

Szerinte „kemény dió” megújítani az évtizedeken keresztül sorvasztott vidéki életet, de jó esélyt lát rá, hogy eljussunk „a teremtő energiákhoz”. Az agrárium – mint mondta – nem csupán pénzbeli javakat előállító, termelőeszközök összessége, értékekkel is rendelkezik. A három legfontosabb dolog most a megőrzés, a megújítás és a minőség – megőrizni őseink tudását és tapasztalatát, megújítani a változékony dolgokat, a mindennapi életünk megszervezésére és berendezésére vonatkozó gondolkodást. Segíteni kell a másikat – a városok legyengülnek, életképtelenek a vidék nélkül – jelentette ki a miniszterelnök.

A külföldről ideáramló élelmiszer minősége – húzta alá – sokszor emberhez méltatlan színvonalú, a nemzetek biztonsága ma már az élelmiszer-biztonságban, a vízhez és energiához jutás, illetve a környezet biztonságában rejlik. „A jövő attól függ majd, kinek a kezében vannak ezek az erőforrások” – jelezte Orbán Viktor, aki gyakran hallja, a jövendő háborúk a földért, az ivóvízért zajlanak majd, ezek pedig már el is kezdődtek a leminősítésekkel: – A róka sem mondja soha előre, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból – vont párhuzamot az ismert állatmeséből a kormányfő.

Kijelentette: a 2010-es választások után új mértéket adtak a dolgoknak, arra vállalkozva, hogy kijavítják a múlt hibáit, helyreállítják a munka becsületét, hogy aki tud és akar dolgozni, tisztességesen meg tudjon belőle élni. Emlékeztetett arra is, hogy új alkotmányt hoztak létre, 30 kétharmados törvényt alkottak, valamint több mint 250 új „feles” törvényt, amivel lezártak egy húszéves korszakot. „Nem lehet évekig átmeneti állapotok között élni” – mondta Orbán.

A vidék lehet a nyertes

Az új alkotmány lényege, hogy megvesse az alapokat; most jöhet az új mezőgazdasági rendszer megszilárdítása. A rendszer egyik nagy nyertese a vidék. Sok akadályt kell leküzdenünk, hogy a vállalkozó szellemű fiatal gazdákat megfelelően tudjuk segíteni – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A földtörvényt át kell alakítani. A helyi értékesítést végző kistermelők pozícióit javítani kell, adottságaikhoz kell igazítani a jogszabályokat. A termelők kiszolgáltatottságát csökkentenünk szükséges, emellett pedig támogatjuk a fiatal gazdák helyben maradását – tette hozzá.

Amilyen vonzó a jövő, olyan kiszolgáltatottak az emberek a jelennek. Világos, hogy milyen nagy a baj. Hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételt? Jó minőségű, magyar ételeket kell vinni az asztalokra. Tettünk érte, hogy immár nemcsak minőségben, hanem az árversenyben is jobb legyen a helyzet. Remélhetőleg az emberek is rájönnek, hogy ezeket a magasabb minőségű magyar termékeket érdemes megvásárolni és fogyasztani – fogalmazott a kormányfő.

A Darányi-terv legfőbb célja, hogy minőségi életet biztosítson a vidékiek számára is – zárta szavait Orbán Viktor.